AKVAPÓNIA  (aquaponia, hydroponia)

Több száz éve, Kínában , és Vietnamban, az elárasztott rizsföldekre be eresztették a halakat, főleg pontyokat. Ezek megették az összes lárvákat és algákat, de ugyan akkor az ürülékükkel feljavították a víz minőségét amitől a rizstermés sokkal nagyobb lett. 
Ebből kiindulva a Tájvániak kidolgoztak egy biotechnológiát ami rendkívül egyszerű és egész évben, nagyon kicsi területen, terem  minden növényi és közben halakat is tenyésztenek. A befektetés minimális, az energia fogyasztás alacsony és a gondozás csekély. Nem kell kapálni, gyomlálni, öntözni, csak a halakat kell megetetni minden reggel, és időnként szüretelni.
A berendezés lehet hobbi szintű, kisgazdasági vagy ipari.
A műszaki megoldások tárháza nagyon változó: lehet nagyon egyszerű, de lehet korszerű is, teljesen automatizálva, távirányítva stb. Nagyon felkapott és divatos dolog lett. Van aki a lakásban tartja dísznek és fűszernövényeket vagy gyümölcsöket termeszt.
Sokan viszont ezzel biztosítják a családjuk számára a palántákat és a friss ennivalót.
A rendszert egyetlen egyszer kell feltölteni vizel.  Ezt követően csak az elpárolgott vizet kell pótolni, ami csekély mennyiség. (Ha esővizet tudsz gyűjteni az tökéletes.) A vezetékes víz esetében, a klór rövid idő után távozik a vízből. A hal-növény szimbiózisban, a növények szűrik és oxigénálják a vizet, a halak pedig megeszik a lárvákat és trágyázzák a vizet, aminek így igen magas lesz a foszfor tartalma.
Létezik 2 rendszer; az egyikben keringtetik a vizet a halas-medence és növény tálcák között, a másik rendszerben a víz tetején lebegnek a növények.
A két rendszert lehet kombinálni, így ugyan azon a felületen háromszor nagyobb termést lehet elérni.(A medence fölé 2-3 de láttam 7 emeletes állványt is. Ebben a japánok a szakértők.)

Sokat töprengtem azon, hogyan lehet hatékonyan és olcsón megoldani az otthoni akvaponiát. Rengeteg videót néztem, és a következőket szűrtem le:
- A ház déli falára kell építeni egy beüvegezett teraszt. Ennél is olcsóbb az a megoldás amikor műanyag csövekből alakítunk ki egy szerkezetet amit bevonunk vastag, átlátszó mezőgazdasági fóliával. Ez úgy nézne ki mint egy fél fólia sátor, ami a ház falához van építve, (rögzítve). Ezen kell, hogy legyen ajtó, és leszerelhető (nyitható) ablak a nyári szélősztétes (hűtés) érdekébe.
- A halas medencét a legolcsóbban OSB lapokból lehet elkészíteni, amit kibélelünk ugyancsak vastag fóliával. Ennek mélysége legyen 50-80 cm. Ennek felületén lebegnek a növények hungarocell lapokon. Ez megakadályozza azt, hogy a halak kiugorjanak a medencéből, ugyanakkor a medence felületét is felhasználjuk a növények szaporítására.
- A medence fölé, egy fa állványra, 2 -3 emeletet alakítunk ki, amire 10 cm mélységű tálcákat szerelünk. A tálcák ugyancsak OSB lapokból, deszkákból és vastag fóliából vannak készítve. Ebbe lehet rakni agyag golyókat, de még olcsóbb a rostált sóder (0,5-1 cm).
- A víz keringtetését egy búvár szivattyúval lehet megoldani, amit be lehet szerezni az akvarista boltból. A többi apróságokat már egyénileg meglehet oldani.

Ha eben a rendszerben polarizált vizet (más néven Grander vizet, vagy ionizált vizet) használunk, akkor úgy a halak mint a növények sokkal gyorsabban fejlődnek, és a víz nem algásodik, nem büdösödik.

Az eddigi tapasztalataim és információim alapján, a rendszerből kilehet iktatni a halakat, és a vizet fellehet javítani (trágyázni) fürj, galamb vagy akár tyúk trágyával. Ezekből viszont nagyon keveset kell használni (1-25 arányban), különben a növények kiégnek.

És, hogy ez a módszer mennyire régi, ezt bizonyítja a következő fénykép, ami Banauer-ben készült. Teraszokon történik a termelés, és a vizet tárolják öntözésre. A medencékben halakat nevelnek. A víz csapadékból van pótolva. 

Aquaponia

Télen, napközben, tartósan mínusz 5 Celsius fok alatt, fűtés nélkül, az akvapónia halálra van ítélve!!!

Megoldás, a rakéta kályha, ami 90%-al kevesebb fát fogyaszt mint a hagyományos kályhák. 

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat